A fiúk már nagyon fáradtak a reggeli edzés miatt. Látja ezt Trunks is ezért úgy dönt, hogy véget vet a tréningnek.

    - Azt hiszem ennyi elég is volt mára fiúk.

    - Igen apa. – mondta lihegve Vegita – Ne többet!

    - Na ugye most már ehetünk? – kérdezte Goku.

    -Persze!

    Goku nagyon örült a reggelinek. Ez volt a harmadik kedvence az ebéd és a vacsora után. Vegita tátott szájjal nézte,hogy hogy tud így és ennyit enni. Aztán ránézett apjára és látta, hogy valami nem tetszik neki.

    - Mi a baj apa?- kérdezte.

    - Nem tudom. Rossz érzésem támadt. De mindegy. Inkább foglalkozzunk a kristálygömbök összegyűjtésével. Mennyi van itt Goku?

    - Hát kettő van itt. – mondta teli szájjal.

    - Nem is rossz.

Trunks ahogy ezt kimondta érzett valamit. nem mást mint egy nagy KI-t ami  feléjük közeledett.

    - Érzitek? – kérdezte Trunks.

    - Nem. – mondták mind a ketten.

    - Miért? Kéne valamit?- kérdezte Goku.

    - Semmi gond. A ti erőtök még nem képes ilyen távolságból megérezni a KI-t.

    - De most már én is érzem!- mondta Vegita.

    - Én is! Nagyon erős. – mondta Goku.

Kimentek a ház elé.

    - Ott! Nézzetek az égre! – mondta Goku.

Egy fekete pont volt ott. Az a pont egyre csak közeledett. Ám egyszer csak egy emberi alakot vett a pont és tisztán kivehető volt, hogy az a pont egy repülő ember volt. A férfi körülbelül száz méterre szállt le tőlük. A három csillagharcos pár szempillantás alatt odaért. Trunks végig nézett a férfin.

Körülbelül egy fejjel volt magasabb Gokunál és fekete szakálla volt. Hosszú haja volt amin látszott hogy ez az ember nem nagyon foglalkozott az utóbi időkben a külsejével. Erős arckifejezése hirtelen szelíd mosolygossá vált majd Trunks-hoz szólt.

    - Helló Trunks! Régen találkoztunk.

Trunks meglepetten állt, de mikor megint végig mérte a férfit az ő arca is megkönnyebbült.